<
 
 
 
 
×
>
hide You are viewing an archived web page, collected at the request of Greenpeace International using Archive-It. This page was captured on 07:56:26 Feb 22, 2020, and is part of the Greenpeace Archive collection. The information on this web page may be out of date. See All versions of this archived page. Loading media information

Mi történt az elhagyatott veszélyes hulladékkal?

A Greenpeace egy év elteltével újra Kiskunhalason

Sajtóközlemény - augusztus 3, 2017
Budapest, 2017. augusztus 3. − A Greenpeace Magyarország nagy kérdőjelet rajzolt a Kiskunhalas belterületén álló, az egészségre és a környezetre ártalmas veszélyeshulladék-telep közvetlen közelébe. A területen évek óta folyamatos szennyezést okoznak a szabálytalanul tárolt, főleg olajokkal, festékekkel, oldószerekkel és savakkal teli hordók. [1] A környezetvédő szervezet dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal közösen tartott sajtóbeszélgetést a helyszínen ma arról, hogy vajon mikor és ki fog végre cselekedni, hogy eltűnjön a területről a veszélyes hulladék. A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést vár az állami szervektől, mielőtt az összes szennyező anyag kijut a környezetbe.

A kiskunhalasi Majsai úti telepen savak, festékek, oldószerek, olajok, egészségügyi veszélyes hulladékok, laboratóriumi vegyszerek maradékait tárolják sérült, repedt hordókban és műanyag tárolókban teljesen szabálytalanul, a szigetelés nélküli puszta földön. A Greenpeace Magyarország helyi szervezetekkel [2] közösen egy éve hívta fel a figyelmet a szennyezésre. [3]

A telep félig nyitott épületében a hordótornyok egy része összedőlt, a vegyi anyagok sok helyen kijutottak a környezetbe, kiömlöttek a tárolóedényekből. Egy 2016 év eleji hatósági határozat kijelenti, hogy „...a veszélyes hulladékok ilyen módon történő tárolásával nincs kizárva azok környezeti elembe (talajba, illetve talajvízbe) kerülése, azaz a környezeti elemekben bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás lehetősége, tehát a környezet veszélyeztetése folyamatosan, jelenleg is fennáll. [4]

A Greenpeace Magyarország munkatársai a tulajdonos felügyelete mellett, a veszélyes hulladék érintése nélkül a napokban nem akkreditált módon mintát vettek két helyről a telepen: a terület közepén található töredezett betonnal borított mélyedésben összegyűlt vízből, valamint a mellette lévő homokos talajból. [5]

Az akkreditált laborban bevizsgáltatott minták a következő eredményeket mutatták: [6]

  • A vízben a teljes ásványolaj (TPH) mennyisége 814 µg/l volt, ami több mint nyolcszorosa a jogszabályban talajvízre megadott határértéknek.

  • A homokos talajban 663 mg/kg-ot mértünk, mely több mint hatszorosa a talajszennyezettségi határértéknek.

  • A fémek közül a cinkszennyezettség volt kiugróan magas. A vízben 5420 µg/l-t mértünk, holott a talajvizekben ennek kevesebb mint a huszada, 200 µg/l a megengedett.

  • A szintetikus szerves anyagok közül a festékekhez gyakran használt dipropilénglikol-monometil-éter 110 µg/l-es koncentrációja volt kiugró. Ez az anyag belélegezve izgatja a szemet és a légzőrendszert, tartósan belélegezve hatással lehet a központi idegrendszerre.

Annak érdekében, hogy a szennyezés minél hamarabb megszűnjön a területen, a Greenpeace Magyarország dr. Bándi Gyula zöldombudsmannal, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel és Fehér Péterrel, a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány vezetőjével a helyszínen egy sajtóbeszélgetés keretében arra kereste a választ, hogy mi az akadálya a gyors hatósági intézkedésnek és hogyan lehet megelőzni a veszélyes hulladékokkal való visszaéléseket. A jelenlegi jogszabályi környezet ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy ilyen esetekben a szennyező kibújhat a felelősség alól és másra, például az államra – azaz gyakorlatilag az adófizetőkre – háríthatja a költségeket.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy szigorítani kell a jogszabályokat: az engedélyezéskor pénzügyi garanciát kell kérni a veszélyes hulladékkal foglalkozó cégektől, hogy legyen fedezet arra az esetre, ha a cég környezeti kárt okoz. A régóta fennálló esetekben pedig nem lehet tovább várni: gyors állami beavatkozásra van szükség a lakosság és a környezet védelme érdekében.

„Azt várjuk, hogy a hatóságok mihamarabb, akár állami beavatkozással szállítsák el a környezetet és az embereket veszélyeztető hulladékot, tisztítsák meg a szennyezett területet, majd vonják felelősségre a károkozókat. [7] Ilyen esetekben nem lehet arra várni, hogy véget érjen a hatóságok és az érintettek közötti jogi procedúra. Azonnali intézkedésre van szükség, hogy a szennyező anyagok a környezetbe kerülve ne növelhessék tovább a majdani kármentesítés költségeit” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A kiskunhalasi veszélyeshulladék-telepről készült drónvideó és a sajtóeseményről, valamint a telepről készült fotók az alábbi oldalon érhetőek el: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157684493562143

Jegyzetek:

[1] Mérgezett örökségünk – Illegális veszélyes hulladék és szennyezés Kiskunhalason, Greenpeace Magyarország, 2016. december 12.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/mergezett-oroksegunk/kiskunhalas/

[2] Az említett helyi civil szervezetek a Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány és a szegedi székhelyű Csemete Egyesület.

[3] Elhagyatott veszélyes hulladékok Kiskunhalas térségében katasztrofális állapotban – Greenpeace-sajtóközlemény, 2016. augusztus 10.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Elhagyatott-veszelyes-hulladekok-Kiskunhalas-tersegeben-katasztrofalis-allapotban/

[4] http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/KormanyHat2016_hatarozat.pdf

[5] A nem akkreditált módon történt mintavételezés során a pocsolyában található – valószínűsíthetően esővíz és az itt található veszélyes hulladékok keverékeiből álló – folyadékban mért értékeket a talajvízre vonatkozó határértékekkel vetettük össze, mivel a vett mintához hasonló szennyezés szivároghat le a talajba. A felszíni homokos talajból véletlenszerűen vett minták szennyezettségét a földtani közegre megadott határértékekhez hasonlítottuk. Mindkettőt rendelet rögzíti: a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. Ez irányadó a talaj- és talajvízméréseknél. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900006.KVV

[6] Vizsgálati jegyzőkönyv, Wessling Hugary Kft., 2017. július 26. http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/kiskunhalas_vizsg_jk_170726.pdf

[7] A Bács-Reál Kft. a városszéli területen 2010-ben kapott engedélyt veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására. Ezt megelőzően más cégek már 2006-tól tevékenykedtek a helyszínen. Bár a cég gyakorlatilag az első pillanattól kezdve szabálytalanul tárolta a hulladékot, a hatóságok mégsem tudták megakadályozni, hogy a területen felhalmozzanak több mint 1000 tonnányi, főleg veszélyes hulladékot. A tulajdonos már 2011-ben más nevére íratta át a céget, majd a cég csődöt jelentett. A helyi környezetvédelmi hatóság többször kötelezte eredménytelenül a Bács-Reál Kft.-t és korábbi tulajdonosát a veszélyes hulladék elszállítására. A veszélyes hulladék pedig azóta is, immár hatodik éve áll elhagyottan a telepen.

Kategóriák