Az EU az energiabiztonságot és az éghajlatváltozással kapcsolatos energiaügyi aggályokat eddig jórészt külön kérdésekként tárgyalta. A Greenpeace jelentése – Európa fenntartható és független energiaellátásának ütemterve [1] – rámutat, hogy a két problémakör elválaszthatatlanul összekapcsolódik, mivel a 2030-as célok akár drasztikusan csökkenthetik az Oroszországból vagy máshonnan érkező fosszilis üzemanyagok behozatalát.
Májusban az Európai Bizottság energiabiztonsági tervet adott ki [2], amely az ellátás kimaradásaira adott rövid távú válaszlépésekre, az importútvonalak diverzifikációját érintő intézkedésekre, valamint az Oroszországtól való függőség más fosszilisüzemanyag-szállítóktól való függőségre történő kiváltására összpontosított, de nem foglalkozott a jelentős európai energiaimport-függőség csökkentésének kérdésével.
Ez év januárjában a Bizottság a szén-dioxid-kibocsátás 40%-os csökkentését, valamint a megújulók részarányának 27%-ra való emelését javasolta a 2030-as évre. Mindeddig azonban nem sikerült az asztalra tenni a 2030-as energiahatékonysági célok tervezetét. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújulóenergia-termelés felgyorsítására az EU jelenleg három célt tűzött ki a 2020-as évre vonatkozóan.
A Bizottság 2030-as terve szerint a megújulóenergia-szektor növekedése a jelenlegi közel évi 7%-os növekedési ütemről a 2020 és 2030 közötti időszakra 2% alá csökkenne. A 2010-es szinthez viszonyítva 2030-ra Európa energiafogyasztása kevesebb mint 15%-kal csökkenne.
Kihasználatlan lehetőségek
A Greenpeace új jelentése az energiaimport-szükségletekre gyakorolt hatások szempontjából hasonlítja össze a Bizottság tervét a környezetvédő szervezet által is javasolt jóval ambiciózusabb elképzelésekkel. A jelentés bemutatja, hogy a Bizottság által indítványozott 2030-as célkitűzések esetében a behozatal aránya továbbra is magas maradna. A Bizottság saját becslései szerint az energiaimport 2030-ra 11 százalékkal csökkenne a 2010-es évhez viszonyítva. Ezen kisebb csökkenés ellenére az import aránya 2030-ban is nagyjából a mai 54%-ot tenné ki. Emellett az EU éves importszámlája a mai 421 milliárd eurós összegről 2030-ra átlagosan évi 452 milliárd euróra nőne 2011 és 2030 között. [3]
Az EU jövőbeli energiaimportja a Bizottság terve és egy ambiciózusabb forgatókönyv esetében
Jóval szigorúbb 2030-as EU-s célkitűzésekkel ugyanakkor a fosszilis üzemanyagok behozatala legalább 45%-kal csökkenhetne a Bizottság terveihez képest. Ehhez a megújulók 45%-os részesedési arányának elérése, (2005-höz képest) 40%-os energiamegtakarításra és a belföldi szén-dioxid-kibocsátás (1990-hez képest) 55%-os csökkentésére lenne szükség. 2030-ra a gázbehozatal további 35%-kal, az olajimport pedig további 45%-kal lenne csökkenthető. Mivel a szénerőművek 2030-ra kivezetésre kerülnének, a következő évtized végére a szénbehozatal teljesen megszűnne.
A Greenpeace felkérésére készült jelentés a német űrkutatási központ, a DLR Műszaki Termodinamikai intézetének kutatásán alapul, és két energia-forgatókönyvet állít fel: egyet a Bizottság 2030-as terve szerint, egyet pedig egy ambiciózusabb 2030-as keretrendszer alapján.
2030-ra Európa energiafogyasztása 35%-kal lenne kevesebb, mint 2010-ben, és a fogyasztás 46%-át fedezné a tiszta, otthon termelt megújuló energia. [4] A szén-dioxid-kibocsátás arányának csökkenése szintén jóval magasabb lenne, az energiával kapcsolatos kibocsátások csökkenése meghaladná a 60%-ot.
A Bizottság nemrégiben kiszivárgott elemzése megerősíti, hogy egy átfogó energiamegtakarítási cél jelentős mértékben csökkentené a gázimportot, egyúttal szélesebb körű gazdasági előnyöket is hozna. [5]
Politikai harc
Számos EU-tagállam készítette el saját részletes energiabiztonsági javaslatát: nevezetesen Lengyelország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Portugália, valamint a három balti állam. A javaslatok többsége figyelmen kívül hagyja a megújuló energiában és az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket. Lengyelország a szenet és a palagázt támogatja, az Egyesült Királyság a palagáz és az atomenergia mellett áll, a balti államok pedig a palagázt, az olajpalát és a tőzeget részesítik el��nyben. Spanyolország és Portugália támogatja a gáz- és villamosenergia-rendszerek nagyobb mértékű összekötését, amely részben a megújuló energia szerepének erősítését célozza.
További hét ország kormánya hangsúlyozta az energiahatékonyság jelentőségét Európa ellátásbiztonságának fokozásában. Június 17-én kelt levelükben azt írták a Bizottságnak, hogy „az energiahatékonyság a legerőteljesebb és leginkább költséghatékony eszköze az energiabiztonság növelésének”. [6] Németország, Dánia, Belgium, Portugália, Görögország, Írország és Luxemburg miniszterei felszólították a Bizottságot, hogy ez év júliusáig tegye meg javaslatát a 2030-as ambiciózus és kötelező érvényű energiahatékonysági célokra vonatkozóan.
Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Dánia, Portugália, Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Szlovénia és Észtország [7], illetve Ausztria, Írország, Görögország és Luxemburg támogatja a kötelező érvényű nemzeti 2030-as megújulós célokat. Közülük Dánia, Németország, Görögország és Luxemburg 30%-os célt szorgalmaz; Portugália pedig 40%-os célkitűzést javasol. Ezeket az országokat zöldenergia-vállalatok széles körű koalíciója támogatja. [8]
A többi ország, az Egyesült Királyság és Lengyelország vezetésével, és Európa legnagyobb energiavállalatainak támogatásával a hátuk mögött, ellenzi a 2030-as kötelező érvényű megújulós és energiahatékonysági célkitűzéseket. Európa energiaóriásai még mindig jelentős fosszilisüzemanyag- és nukleárisenergia-befektetésekkel rendelkeznek [9], nemcsak Európában, de Oroszországban is. [10] Ők azon infrastruktúra bővítésén fáradoznak, amely Európát a fosszilis üzemanyagok behozatalához láncolja. A Moody’s Investor Service szerint a Bizottság fosszilisokra összpontosító terve továbbra is igen kedvező a gázvezetékekkel, tárolókkal és cseppfolyósított földgázt újragázosító üzemekkel rendelkező vállalatok – mint a GDF-Suez és az E.ON – számára. [11]
A következő lépések
Az EU-csúcstalálkozó után júliusban a Bizottság felülvizsgálja a meglévő energiahatékonysági politikák által elért eredményeket. Egy októberben esedékes újabb csúcstalálkozón az EU vezetői várhatóan megállapodásra jutnak a 2030-as klíma- és energiacélokat illetően, valamint az Európa energiafüggőségével kapcsolatos konkrét intézkedésekre vonatkozóan.
Jegyzetek:
[1] Greenpeace-jelentés, A roadmap towards a sustainable and independent energy supply for Europe, 2014. június
[2] A Greenpeace médiatájékoztatója, 2014. május 28.
[3] Bizottsági munkadokumentum: Impact assessment for a 2030 climate and energy policy framework, 2014. január 22.
[4] A számok az elsődleges energiafogyasztásra vonatkoznak.
[5] Greenpeace UK EnergyDesk, Why does energy efficiency matter for European energy security?, 2014. június 18.
[6] A kormányok levele a 2030-as kötelező érvényű energiahatékonysági célok támogatására, 2014. június 18.
[7] Green Growth Group ministers' statement on a climate and energy framework for 2030, 2014. március 3.
[8] Reuters, Green energy firms clash with big utilities on EU policy, 2014. február 12.
[9] Greenpeace-jelentés, Locked in the past: why Europe's big energy companies fear change, 2014. február 27.
[10] Greenpeace UK EnergyDesk, Who is invested in Russia's energy?, 2014. június 12.
[11] Bloomberg News, E.on to A2A seen aided by lengthy Russia gas outage, Moody’s says, 2014. május 16.
További információ:
Mező János Bálint
klíma- és energiakampány-felelős
+36 20 204 1444
Sajtókapcsolat:
Schmidt Hajnalka
+36 20 525 3500
Ez a médiatájékoztató angol nyelven a www.greenpeace.eu címen is elérhető.
A Greenpeace EU-s ügyekkel kapcsolatos legfrissebb angol nyelvű hírei és bejegyzései: www.twitter.com/GreenpeaceEU